bölcsesség

Hello Mindenkinek!

a mai napon egy fontos bölcseletet osztanék meg a virtuálisan egybegyűltekkel.
körülbelül 1 éve letöltöttem a telefonomra egy nagyszerű játékot - mahhjongh - időtöltésnek kitűnő, amikor várni kell valamire és el kell ütni pár percet. elkezdtem játszani és elég jól ment, természetesen voltak különféle szintek, meg pályák, és egyiket a másik után teljesíteni kellett. már majdnem a végére értem, amikor már csak 3 pálya maradt, hogy a következő "titkos" szintre jussak. viszont akárhogy próbáltam sehogy nem sikerült megcsinálni ezt a 3 pályát. rengeteget próbálkoztam, majd feladtam, mert azt gondoltam a program írói valamit elrontottak és nem is lehet megcsinálni. pár napja, ahogy utaztam a buszon gondoltam megnézem, most megy-e. nagyon nagyon sok sikertelen próbálkozás után, egyszer csak sikerült megcsinálni az egyiket, majd a másikat, és pár perccel ezelőtt az utolsót is, így átjutottam a következő szintre.
nem mintha ez nem lenne már magában is egyedülállóan izgalmas, de van a dolognak mélyebb tartalma is - csakúgy mint egy La Fontaine mesének.
az egész élet olyan mint ez a játék, egyik akadályt kell leküzdeni a másik után, hogy előrébb jussunk és többek legyünk, és amikor az hisszük hogy valami nem fog sikerülni, csak tovább kell próbálkozni, mert lehet h a siker ott rejlik a következő kísérletben.
és ha sikerült, jöhet a következő szint, hiszen azért jöttünk hogy játszunk.